HTML

Vegyes

Friss topikok

Címkék

agárkosbor (1) akác (2) akácvirágos gyögynövényes méz (1) alma (2) almaecet (1) álmatlanság ellen (1) Apicius (1) apiterápia (1) aranyvessző (1) arctonik (1) aszalt sárgabarack (1) A négy évszak (2) A római konyha (1) barna ásóbéka (2) befőttek (3) befőzés (14) békamentés (2) bodza (2) bodzavirágos gyógynövényes méz (1) böjti levesek (1) borsmenta (1) bujdosó mák (fehér) (1) burgonya (2) citromfű (2) Collner Vincze (1) csalán (2) cseh kucsmagomba (5) cseresznye (2) csipkebogyó (2) csipkebogyólekvár (1) csipkebogyó tea készítés (2) cukkini (1) cukkinivirág (1) cukormentes tartósítás (6) Czifray István (5) díjak (1) dió (3) ecetkészítés (1) egytál (6) ernyős sárma (1) ezmegaz (12) Farmos (1) Farrmos (1) fejfájás elleni (1) fekete dió (1) főétel (5) fokhagyma (1) fürgegyík (1) Füves könyv (2) galagonya (1) gasztroajándék (1) gesztenye (1) Gillich István (1) gluténmentes (3) gombák (3) gombatartósítás (1) gombatermesztés (1) gőzben tartósítás (1) gyógygombák (2) gyógynövények (9) gyógynövényes méz (5) gyógynövényes méz készítése (1) gyógyteák (1) gyomorfekély kezelése (1) hajdinaliszt (1) hársafavirág (1) hársfa (1) hársfa levélrügy (1) hársfa rügy (1) hashajtó (1) házi kozmetikum (1) hecsedli (1) homoki gyík (1) homoki nőszirom (1) ibolya (4) idegnyugtató (1) illatos almaecet (1) imazalil (1) Iris pseudacorus (1) izzasztószer (1) játék (1) jégsaláta (1) kamilla (1) káposzta (1) karácsony (1) kékbegy-tanösvény (1) kekszek (2) kenyerek (1) késői laskagomba (1) köhögéscsillapító (1) kökény (1) kökénylekvár (1) komló (5) könyvajánló (1) köptető (1) környezet (1) körömvirág (1) körte befőtt (1) Kossuth Lajos (1) krémsajt (1) kucsmagomba (6) kucsmagombás receptek (1) kucsmagomba tartósítás (1) kukoricaliszt (3) Leányvár (1) lecsepült veronika (1) Legújabb magyar szakácskönyv (1) lekvárok (3) Lénárd Sándor (1) levesek (2) M.Tótfalusi (1) Magyar Elek (1) Márai Sándor (6) mártások (2) martilapu (2) masa harina (1) mazsola (1) medvehagyma (10) Medve Imre (1) meggy (2) Melissae officinalis (1) Mende (1) menta (1) mentaszörp (1) mocsári gólyhír (2) mocsári nőszirom (1) nádcukor (1) napi határ (17) Napsütötte Toszkána (1) nektarin (1) november (2) nyombélfekély kezelése (1) olívaolaj (1) ortofenil-fenol E-231 (1) ősz (1) őszibarack befőtt (1) osztrák csészegomba (2) oxálsav (1) papaver dubium (1) paradicsom (2) parmezán (1) pásztortáska (1) piros árvacsalán (3) piros csészegomba (1) pisztiricgomba Polyporus squamosus (1) pitypang (1) prokloráz (1) Radványszky (1) Radványszky Béla (1) rágcsa (1) Régi magyar szakácskönyvek (1) ribizli (1) rizs (4) ropi (1) rózsa (1) rózsás almaecet (1) rózsavíz (1) salátaboglárka (2) saláták (3) sárgabarackdzsem (1) sárgabaracklekvár (1) sárgarépa (2) sárga nőszirom (1) sárga tyúktaréj (1) sásliliom (1) savanyúkáposzta (1) sós krémek (1) spenót (8) sütik (2) szakácskönyvek (4) Szakácskönyv a római kórból (1) szószok (1) Tápió-vidék (1) tartósítás (7) tartósítószermentes tartósítás (7) tavaszi hérics (1) tejföl (2) téli fülőke (2) tibkenzanol E-233 (1) Tiliae officinalis (1) tojás (3) tojásos ételek (2) tortilla (1) tyúkhúr (3) újhagyma (1) vadkörte (1) vadszederlekvár (1) vaníliás-levendulás sárgabaracklekvár (1) vaníliás-rumos sárgabaracklekvár (1) vaníliás sárgabaracklekvár (1) vegyes befőtt (1) vérehulló fecskefű (1) vesekő kialakulása (1) videók (1) viola odorata (1) vizisikló (1) Vízparti Élet Háza (1) zabpehely (2) zamatos turbolya (4) Zilahy Ágnes (1) zöld turmix (2) Címkefelhő

Indafotó képek

Indavideó

Cukor és tartósítószermentes gőzölt cseresznye és meggy

2013.06.21. 06:31 pestro




Korábban posztoltam ezt a módszert, ami az 1840-es kiadású Czifray-féle szakácskönyvben  fellelhető és kicsit pontosabban Kapitán  Mária 1936­-os szakácskönyvében. 

A módszer lényege nagyjából, hogy az előkészített gyümölcsöt üvegekbe tesszük, úgy hogy ne legyen teljesen tele,  lezárjuk az üvegeket, majd gőzölőedénybe helyezzük. Az edényt vízzel megtöltjük, úgy, hogy ne lepje el a víz, majd alacsony hőfokon el kezdjük  melegíteni. Amikor elkészült, vagy kivesszük  vízből, vagy a vízben hagyjuk kihűlni. Szárazra töröljük és kész.

Most, hogy ténylegesen el akartam tenni, jobban elmélyedtem Kapitán Mária könyvében: 

Úgy is el lehet végezni a gőzölést, hogy az üvegeket teljesen a vízbe merítjük, vagy a fentiek szerint járunk el. (ezt nem mertem).

A gőzölési idő és hőmérsékelet  gyümölcsfajtánként (puhább húsú gyümölcsök rövidebb idő, keményebb húsú gyümölcsök hosszabb gőzölési idő)változik. (Mivel ez úgyis  tesztverzió így a meggyet és cseresznyét együtt készítettem, de külön jobb lett volna).

Ha nincs gőzölőedény (amiről fogalmam sincs hogy pontosan milyen), akkor egy betétet javasol a gőzölőedényként alkalmazott edény aljára az egyenletes hőelosztás miatt. (Egy edénytartót tettem  a fazékba).

A gyümölcsöket  jó alaposa megmostam, a szárakat leszedtem. újra leöblítettem és kimagoztam, majd az előzőleg előkészített (már minden befőzésnél leírtam, a technikámat, most nem írom le) üvegekbe tettem és lenyomogattam. Kb. 1 cm-nyi rést hagytam minden üvegben, majd az üvegeket lezártam. Beletettem a fazékba, pont öt üveg fért bele, megtöltöttem vízzel úgy, hogy kb. 1 cm-nyi kilátszódjon az üvegekből, majd a fazekat lefedtem. Takarékon el kezdtem melegíteni, kb.20 percnél gyöngyözött, további 25 percig gőzöltem. Elzártam a melegítést és a vízben hagytam kihűlni. Este készítettem, reggel vettem ki a vízből.
Itt elvben kész volt. 

A gyümölcs nem enged annyi levet, ami elegendő lenne, hogy a gyümölcsöt teljesen elfedje, így kíváncsian várom mi lesz azzal ami felül van lé nélkül. Úgy láttam, ez másoknál is így van. Erdőkóstoló és Judu it tett el ezzel illetve hasonló módszerrel gyümölcsöt.

Nekem itt nem lett vége, rácuppanós(biztonsági) fedőkkel zártam le, de mivel  vízben hagytam kihűlni, nem volt fejtetőre állítva így nem tudott vákum képződni és a biztonsági tető úgy viselkedett, mintha nem lenne jól lezárva.
Az üvegeket visszatettem a vízbe, újra felmelegítettem, majd kivettem és fejtetőre fordítottam és szárazdunsztba tettem. Ma amikor kivettem a dunsztból, semmi nem változott, a biztonsági tetőt változatlanul be lehet nyomni. Igen sajnálnám, ha a sok munkám és izzadásom hiába lett volna:)

Valaki készített ilyet biztonsági tetővel, nála mi a helyzet? 


Szólj hozzá!

Címkék: meggy cseresznye befőzés cukormentes tartósítás

Hársfaszörp/Hársfavirágszörp

2013.06.20. 08:02 pestro







Erről tavaly olvastam először. Most jobban körülnéztem a recept ügyében, gyakorlatilag mindegyik receptnek ugyanaz lehet a forrása.  Öt literes üveg, 2 kg cukorból szirup, hideg áztatás, üvegekbe töltés, nátrium benzoáttal tartósítás. A főzésmentes eltevésnek itt a növényi nyák lehet az oka, de sajna a nátrium-benzoátegészségtelen. Több alternatíva is létezik az eltevésre, vagy a növényi nyák ellenére mégis főzzük, vagy  lehetne az áztatott és szűrt szöpöt gőzben tartósítani, de ezt a módszert legközelebb fogom kipróbálni.

Ahogy készítettem
1 víz felét felforraltam és leforráztam  virágot, kb. ½ napig állni hagytam. A víz másik feléből és a cukorból szirupot főztem és hozzáadtam a citromsavat. A virágról a forrázatot leszűrtem, majd a sziruphoz adtam, az egészet összeforraltam. Sajna a citromsavtól  a hársfavirág forrázat elvesztette a gyönyörű színét, de mégy így sem kell rejtegetni, mint a mentátvagy a citromfüvet.
Az üvegeket alaposan elmostam, majd forró víz és ecet 1:1 arányú keverékével kiöblítettem és lecsöpögtettem, a tetőket szintén.
Steril gézlapokat tettem a tölcsérbe és merőkanál segítségével, amit előzőleg szintén a fentiek szerint elmostam, üvegekbe töltöttem.  Az üvegeket lezártam, majd fejtetőre fordítottam. Dunsztba tettem, majd ott hagytam kihűlni.
És itt lehet leginkább igaz, ha a gyógyhatása miatt akarjük inni a szörpöt, mindenképpen jobban járunk, amikor szükséges, forrázatot készítünk és amikor langyosra hűlt mézzel ízesítjük és elszürcsölgetjük. 
Gyógyászati célzattal az orvosi, kislevelű,nagylevelű vagy széleslevelű hársfavirágot használjuk.

1 marék hársfavirág (most nem mértem le, mert eredetileg nem szörpöt akartam belőle készíteni)
1,25 liter víz
0,5 kg cukor
1 kk. citromsav


Szólj hozzá!

Címkék: befőzés Tiliae officinalis hársafavirág

Citromfűszörp

2013.06.19. 16:26 pestro





Ő a másik rejtegetett játékos:), de már a mentánál megírtam a titkot.  A titkot már tudjuk, de azt nem, hogy mi az oka , hogy egyes receptek úgy terjedtek el a neten,  köztük a citromfű is, hogy az alapanyagot egy vagy több napig áztatjuk szörpkészítés előtt. Ha hidegen akarnánk eltenni, úgy érteném a módszer lényegét, de ha főzzük, semmi értelmét nem látom, bár , amíg nem elmélkedtem az okon én is így csináltam, ha már így kell:)
Sokat gondolkodtam rajta, főleg mióta „sokat” befőzök, és mióta jobban otthon vagyok a hatóanyag kivonásban is, de nem jutottam előrébb. Azt értem, hogy pl. az azonnali fogyasztásra készített bodzaszörpöt áztatjuk, hogy az ízanyagok előjöjjenek belőle, de pl. ha ugyanezt főzzük, miért van  szükség több napos áztatásra?  Még azt is érteném, ha leforráznánk és úgy hagynánk állni, majd utána főznénk, vagy az áztatott lét üvegekbe töltenénk és forró gőzben dunsztolnánk. Bár az is lehet, hogy összemixelték a módszereket. Ha valaki tudja örömmel veszem, ha megírja.
 Ugyanez van a menta- és citromfűszörp recepteknél, áztatjuk főzzük. Szóval citromfűszörp. Miért, mert finom:), illetve fogalmam sincs, mert még soha nem ittam. Most is csak kísérleti jelleggel készítettem, amit szerintem nagy valószínűséggel el fogok ajándékozni, mint általában a többi szörpöt . Ahogy írtam a mentánál  a citromfűre is vonatkozik, egy forrázatból  is jó szörp lesz, csak nem öljük meg a mézet és nem tárolunk vizet:).

Kísérleti mennyiség
10 dkg friss citromfűlevél
1,25 l víz
50 dkg cukor
½ bio citrom
1 tk.citromsav (ízlés szerint, szerintem ennyi kellett)

A citromfüvet megmostam, a leveleket lecsipkedtem a szárról. A citromot megmostam és felszeleteltem.
A vizet és a cukrot felforraltam és összeforraltam, majd a levelekre öntöttem, lefedtem és egy napig állni hagytam, ha már így kellJ. Komolyra fordítva, nem akartam főzni és forrázva is előjön a hatóanyag és az íz. Az üvegeket alaposan elmostam, majd forró víz és ecet 1:1 arányú keverékével kiöblítettem és lecsöpögtettem, a tetőket szintén.
Másnap az egészet felforraltam, egy sűrű szűrőn átszűrtem egy másik edénybe és újraforraltam. Mivel mindenféle úszkáló részecskéket véltem felfedezni a szörpben, ami várhatóan majd a szörp alján lerakódik emiatt  steril gézlapokat tettem a tölcsérbe és merőkanál segítségével, amit előzőleg szintén a fentiek szerint elmostam, üvegekbe töltöttem.  Az üvegeket lezártam, majd fejtetőre fordítottam. Dunsztba tettem, majd ott hagytam kihűlni.
A citromfűgyógyászati alkalmazására most nem térek ki, bár kétségtelen, hogy a nyugtató hatása szörp formájában  is jelentkezik.

Szólj hozzá!

Címkék: befőzés citromfű Melissae officinalis

Házi tejföl tejből

2013.06.15. 21:52 pestro





Gyerekként sokat jártam a nagymamámmal piacra. Imádtam, ahogy a  parasztasszonyok árulták a tejfölt, túrót, vajat és sajtot. Minden le volt takarva valamilyen fehér átlátszó anyaggal, lehetett kóstolni. A környéküket beborította egy jellegzetes savanykás illat. Azt nem tudom felidézni, hogy mibe tették a megvásárolt dolgokat, de úgy rémlik, mintha valamilyen edénnyel mérték volna ki a tejfölt. Jó sűrű, zsíros volt kicsit sárgás, finom savanykás.
Sok helyen olvastam, hogy tejből és tejfölből készítenek házi tejfölt. Általában a receptekben 1 liter tej és vagy 450 gr. vagy kicsi (gondolom 175 gr-t jelent) tejföl az alapanyag szükséglet.  Az eredmény pedig a tej plusz az oltóanyagként használt tejfölnyi mennyiségnyi tejföl. Ez elég jól hangzik, Azért persze kicsit hitetlenkedtem, mert a tejföl ugye vagy tejszín savanyításával vagy az aludtejről leszedett zsiradékból származik, az eredmény nem igazán lehetne több, mint a beletett tejföl plusz a tejben lévő tejzsír összeadódása, vagyis  az oltóanyagnál kicsivel több zsiradékot kellene visszakapnunk.
Amikor elmondtam anyának az új ismeretemet jól lehurrogott, mert nekik gyerekkorában voltak teheneik és készítettek mindenfélét a tejből, de ez nem tudott eltántorítani:)

Nézzük hogy szóltak a receptek és mi lett belőle.
Általában minden recept szerint a tejet/házi tejet  fel kell forralni, vissza kell hűteni, majd a tejföllel „beoltani”, üvegekbe tölteni, meleg helyen tartani, kb. 24 óra múlva kész a tejföl. 

Nem egészen ezt a technológiát követtem,
A  tejet felmelegítettem 40 fokra (a forralásnak úgyis csak egészségügyi kockázat csökkentő oka van), majd hozzáadtam a tejfölt és  egy habverővel homogenizáltam. Üvegekbe töltöttem, lezártam és dunsztba tettem. Valahol 24-26 óra múlva megnéztem. 

Általában három jól elkülöníthető rész volt látható. Egy zsirosabb töményebb felső réteg, egy aludtej sűrűségűnek látszó, valamint egy savós állomány.
A felső réteget lakanalaztam egy tálba, majd a joghurt sűrűségűvel próbálkoztam, de azzal már sok savó jött, így benne hagytam az üvegekben és úgy döntöttemm hogy inkább túrót készítek belőle.

Az üvegekben maradt aludtejszerűt és a savós részt egy edénybe öntöttem és lassan felmelegítettem. Arra figyeltem, hogy ne forrjon fel, amíg melegedett óvatosan néha átkevertem. Amikor kezdtek kicsapódni a fehérjék megpróbáltam leszedni, de láttam, jobban járok, ha az egészet egy gézkendőn keresztül leszűröm. Egy szűrőbe egy  gézkendőt tettem , a szűrő alá egy fazekat és beleöntöttem a fazék tartalmát.  Pillanatok alatt a savó lefolyt, már csak a megfelelő állagra kellett lercspegtetni. Nem volt kedvem mindenfélével trükközni, hogy lakáson kívűl csöpögtessem és megóvjam  az esetleges legyektől,  így a gézkendőt feltekertem egy fakanára, azt egy fazék tetejére tettem úgy, hogy ne lógjon le az aljáig és hagytam lecsöpögni.  Viszonylag gyorsan lecsöpögött.

Eredmény
Az elkészült  „tejföl” finom, de engem inkább a túróra emlékeztet, tejfölre semmiképp. A túrót kicsit száraznak ítéltem. Végül a „tejfölt” és a túrót összekevertem. Sajnos a túrót elfelejtettem megmérni, de a kettő összsúlya 27 dkg lett. (Kieg. mivel a receptek 1 L tejre vonatkoztak, így én is annyiból készítettem, de volt még 0,3 L tejem, amit joghurtnak oltottam be. Amikor láttam mi a szitu, hogy itt nem lesz több „tejföl” ezt is hozzáadtam  a túrónak készülő anyaghoz.)

Most jöjjön a matek:)
A házi tejet 170 Ft/L áron vásárolom, ugyanott a tejföl 350 Ft/0,5 L, a túró 900 Ft/kg + üzemanyag ktg:).
1,3 L Tej 221.-Ft, 450 gr. előflórás tejföl              300.-Ft (ez most nem a tejestől volt) ez 521.-Ft. 
Tejfölöm nem lett, ellenben lett túróm jóval magasabb önköltségiáron és a művelet során képződött rengeteg mosatlant és energiát nem számoltam bele ebbe:) Nem biztos, hogy megismétlem ezt a deficites projektet az amúgy rendkívül jó élettani hatással bíró rengeteg savóért:)

Attól függetlenül, hogy nekem túróm lett tejföl helyett, biztos lehet ilyet készíteni, mert  ha beütjük a keresőbe, hogy házi tejföl készítése, 138 000 találat van.:)

Ezt a módszert most találtam, ha egyszer, mondjuk tejromlás okán mégis túrókészítésre adnám a fejem, ezt kipróbálom.

„Ha megvan a szép aludttej, mondjuk egy tálban, akkor vizet forralok egy annál nagyobb edényben, amibe bele tudom mártani a tejes tálat. Ha forr a víz, beledugom, erre összekap az aludttej: a sárgás, áttetsző savó elválik a kicsapódott fehér színű fehérjétől. Lehet forró vízbe dugás nélkül is próbálkozni: magát az aludttejet is lehet melegíteni / forralni. Ekkor fordulhat elő, hogy a túró száraz lesz, mint a bolti. Ezt úgy lehet elkerülni, hogy nagyon lassan, és rövid ideig kell forralni az aludttejet, vagy érdemes mégis a vízbemártós módszernél maradni, és gyönyörű, szaftos, szinte már krémes túró lesz az eredmény. Leszűrve az anyagot, felakasztva egy ruhában, nagyjából fél nap alatt meglesz a túró.”


Ezeket néztem a készítés előtt

Szólj hozzá!

Címkék: tejföl

Nagyanyáink bőrápolási praktikái I.

2013.06.11. 13:15 pestro




Szinte bármelyik régi szakácskönyvet fellapozzuk, a mindennapi ételeken túl különböző betegségek esetén ajánlott ételek receptjeivel is találkozhatunk, de Zilahy Ágnes egy bőrápolással kapcsolatos receptet is belecsempészett a szakácskönyvébe.

Mosdószer

A meleg konyhán felhevült arczra az alább irt mosdószer igen jótékonyan hat és semmiképpen sem ártalmas. Tegyünk egy liter közönséges pálinkába, tiz krajczár ára kánfort és négy czitromnak kicsavart levét. Fél kiló rizskását sütőbe vagy valami meleg helyen száritsuk ki annyira, hogy mozsárban lehessen törni. Ha megtörtük, sürü szitán ejtsük át és azt a szép, puha lisztet tegyük a czitromos és kánforos pálinkába; rázzuk jól fel, öntsük szük száju üvegbe és dugjuk jól be. Használatkor ismét rázzuk fel jól az üveget. Minden nap főzés után, délben, estve és reggel, kis darab szivacsot mártsunk bele egy tányérkába töltött mosdóba, arczunkat áztassuk meg jól a nedves szivacscsal, azután ne töröljük le; a szesz ugyis gyorsan elpárolog.”

Zilahy Ágnes: Valódi magyar szakácskönyv
itt elérhető:

Az nem lepett meg, hogy Medve Imre:A magyar gazdasszony teendői a közéletben házban és konyhában - Kézi és segédkönyv nők és hajadonok számára c. könyvében pontos gyakorlati útmutatót kapunk az arcbőr, kéz, haj tisztításáról és ápolásáról, mivel a könyv elég pontosan meghatározza, hogy mik azok a szabályok a viselkedés, öltözködés, levélírás stb. terén, amit egy nőnek ajánlatos követni, továbbá legalább tizenöt oldalon keresztül sorolja fel a nők számára hasznos olvasmányokat.
Visszatérve a bőrápoláshoz, itt nemcsak arra kapnak eligazítást a könyv olvasói, hogy mikor, hogyan és mivel ápolják bizonyos testrészeket, de arra is van figyelmeztetés, hogy a bőrön jelentkező elváltozások, pattanás,szemölcs, májfolt „belső bajtól” származnak, ahol a belső problémát kell előbb megszűntetni, utána a tünettel foglalkozni. Azt kicsit hiányolom, hogy a láb ápolásáról nem eseik szó, csak betegségként "Bőrbetegségeknél a langyos fürdés is igen hasznos, valamint a szappan, só és .hamuból készült lábvizek."(az nem teljesen világos, hogy bőrbetegség esetén vagyünk hamuból készült lábvizet vagy a láb bőrbetegsége esetén) és az öltözékről részben kerül még szóba, de inkább csak a lábbelik és egészség közötti összefüggésben. „A czipőkre nem csupán az eleganczia, de az egészség szempontjából is gondot kell fordítani; ne legyenek azok finomak és könnyűk, hanem jók és tartósak; mert  a láb meghűtése rendesen a legelső oka a betegségeknek. Viseljünk tehát jó czipőket, s inkább azon iparkodjunk, hogy jó egészségünk, mint kis lábunk legyen.”(Öltözékről 85.o)
Ezen házi bőrápolási praktikak nagyrésze (szerintem) ma is alkalmazható, bár én még soha nem próbáltam főtt tojással tisztítani az arcomat, de ki fogom próbálni. Mivel ez a fejezet (is) elég terjedelmes, abban a reményben, hogy valaki elolvassa, két részre bontottam, legközelebb a kölönböző kenőcsök és illatos szappanok készítése következik.

„Az arczbőr gondviseléséről.

Kiket a természet maga szép és egészséges arczbőrrel megáldott, jól teszik, ha azon vágytól el nem csábíttatva, hogy még szebbeknek látszassanak, mindenféle szépítőszerektől, bárminők legyenek is azok, arczukat megóvják; habár áll is azon szabály, hogy a természet e kölönös áldását elhanyagolni könnyelműség.
Hogy az arczbőrt szépen fehéren és épen megtartsuk mesterséges segédeszközök nélkül, következő útmutatásokat tartsunk szem előtt.

Az arcz- és kézmosásra csak eső, hó-, patak- és folyóvizet, de soha kút- vagy forrásvizet ne használj, mert ez ä bőrt elkerülhetetlenül durvává és kérgessé teszi. Ha azonban épen más víz nincsen, mint csak kútvíz, akkor azt forrald fel és hagyd kihűlni; ha a víz forrása alatt
egy pár petrezselyem levelet bele teszünk, ezen egyszerű szer a bőr kérgezését akadályozza.
A mosdóvíz legyen mindig egyforma langyos.Mosdás előtt egy friss tyúk tojást főzz meg keményre, azt hámozd le, tedd finom vászonruhába s nyomd addig, míg olajos nedvességet ad, azzal aztán kend be arczodat, mert ennél semmi sem viszi jobban le a szennyet, és úgy mosd meg langyos vízzel. Szappannal képedet soha se mosd. Lefekvés előtt este igen jó savóval megmosdani.
Tavaszkor szél és por ellen, valamint nyáron is legjobb védőszer a fehér fátyol, télen fekete.
Napernyő vagy széles szalmakalap nélkül nyáron a szabadba ne menj, mert semmit sem oly nehéz kiirtani,mint azon barna foltokat, melyeket a bőr a nap behatása által nyer, és ha nagyon megbámulsz, eredeti színedet évek múlva sem nyered vissza.
A festék bármely neme is ártalmas; de leginkább a fehér, mely pár év múlva nemcsak a bőrt rontja meg, hanem az egészséget is megtámadja és életveszéllyel jár, mivel a fehér festék mérget tartalmaz.Színésznők, kik a fehérfesték használatát némelykor el nem kerülhetik, igen jól teszik, ha csak rizsport használnak, habár ez sem jó, mivel a bőr pórusait eltömi, azonban nincs benne méreg és lefekvés előtt lemosható.
A pírós festékben sincs ugyan méreg, de mivel a pórusokat az is eltömi, ez sem ajánlható, és nem is szép, mert egy oly fehér és pírósra kifestett arcz, inkább czímer vagy viaszbábhoz, mint élő lényhez hasonlít, s külünösen nevetséges is.
Azon hölgyek, kiknek különös halvány arczszínök van, ha nagyobb társaságokba mennek, kénytelenek kevés pírósítót használni, nehogy a fényes világításnál beteges halavány szín ok feltűnjék. Ezeknek azt tanácslom, hogy a legfinomabb párisi carminnal pírósítsák arczukat,
de lefekvés előtt jól letörölvén azt, langyos esővízzel vagy savóval mossák le.
Ha arczbőröd eredeti tisztaságából vagy simaságából veszteni kezd, ezen hangyatlásnak előjeleit ne vedd közömbösen, mivel eleinte ezen bajt csekély ellenszerrel lehet orvosolni, míg később minden fáradságod hasztalan marad.
Az ilyen bajok, valamint a szeplő, a pattanások, szömöcs és foltokleginkább belső bajoktól származnak, azért külső szerekkel nem tanácsos azokat orvosolni, mivel ily esetekben a betegség könnyen belsőrészeidre különösen mellre és szemre származik át, s veszedelmes
bajokat okozhat. Azért ilyenkor eleinte könnyű, ha pedig a baj nagyobbodni kezd, erősen tisztító belső szereket végy be, és csak midőn a test belsőleg tökéletesen tiszta, akkor lehet külső orvosi szereket használnod. Külső szerül a bőrbetegségek enyhítésére Kummer
mosóvizén kívül igen alkalmas a Lilioriaise de nem nagy mértékben használva.
Szömöcsöknél  igen ártatlan és használható szer az olyan vízzel való mosás, melyben hámozott mandulák forraltattak. Más szer a sósvízzeli mosakodás, csakhogy ezen mosakodást nagy türelemmel hónapokig kell folytatnod, hogy használjon. Bőrbetegségeknél a langyos
fürdés is igen hasznos, valamint a szappan, só és .hamuból készült lábvizek.
Orvosi tanács nélkül a májfoltokat külső mosdószerekkel orvosolni mindig ártalmas, mivel ezek is belső bajok jelei, melyeket előbb el kell hárítani, mielőtt külsőleg lehetne valamit használni. Ha már belső tisztító szerek a bajt eltávolították hathatós szerek a májfoltok eltávolítására az úgynevezett Eau de princesse. Renard párisi illatszerésztől és a kénkőtej (Schwefelmilch). Igen jó börfenntartó szerek még a következők: Vinaigre de la sociéte hygienique. Entrepot general 5. rue J.J. Rousseau. Úgy: Eau mérv eil leu se de Goulard, pour embellir et conserver le teint et enlever les taches de rousseur. Paris 229, rue St.-Denis. Mindkettőből három négy cseppet kell egy pohár vízbe cseppenteni és azzal mosdani. Mind ezen szerek minden nagy városi illatszerésznél kaphatók. Ha arczbőrödet a napforrósága megfájítá és gyulasztá, finom vászonra kent tejfelt rakj a fájós arczra és azzal borogasd.

A kezek ápolása.
A legkitűnőbb kéztisztító eszköz a mandula- és mogyorókorpa, csakhogy ennek használata mellett időközben lágy kézi szappannal, melyre nézve legjobb a királyné szappan, mosd meg kezeidet, de soha kútvízbe, hanem mindig folyó vagy jobb még eső vagy hóvízben.
Ki szép fehér kezeit óvni akarja, legjobb, ha éjszakára spermacaet-ből készült kenőccsel bekent keztyűt húz és abban hál. A kéznek legnagyobb ékessége még a szép köröm.
Szép fényt pedig úgy adhatsz körmeidnek, ha minden reggel körömkefével és szappannal megkeféled.

A haj ápolása.
A köznép rendesen tömöttebb és tartósabb hajjal bír, mint azok, kik rendkívül nagy gondot fordítanak rá, és mindeféle kenőcsökkel, hajnövesztőkkel élnek. Ebből világos, hogy a hajjal egyszerűen és mesterkéletlenül kell bánni. Ennek módja, pedig abban áll, hogy mindennap egyszer, ha lehet kétszer, azaz reggelenkint és este lefekvés előtt hajadat jól kifésüld, előbb ritka, azután sűrű fésűvel, de vigyázva, hogy fejbőrödet meg ne sértsd. Hajadat szorosan soha meg ne kösd, mert ez hajadat gyökeréből tépdeli ki, s magad sem tudod miért megyén hajad. Minden hónapban egyszer fejedet mosd meg tiszta langyos folyóvízben tojás sárgájával, mert ez a piszkot legjobban leviszi. Hogy a hajmolyok ellen óva légy, minden 3 hónapban holdújuláskor hajad végét igen éles ollóval lemetszheted. Ha a betegség következtében hajad kihullani kezd, azt vétek levágatni, legjobb ilyenkor vad-kenderfőzettel fejedet mosni, azt tisztán tartani, szorgalmasan fésülni, és kenőcsnek nyárfabimbó-kenőcsöthasználni.
Ha hajad száraz és törékeny, cserepes és fénytelen megkívánja a kenést; ha ellenben fényes, puha és hajlékony, s természetes nedvességei bír, akkor a kenés felesleges, sőt ártalmas.”
(kiemelések tőlem)

A könyv itt elérhető:

Itt egy-két házi recept:

Rózsavíz, citromos rózsavíz - bőrápoló
Rózsaméz - bőrápoló

Szólj hozzá!

Gőzben tartósítás, cukormentesen

2013.06.09. 08:31 pestro


Sokszor előfordul, hogy egy kérdésre keresem a választ és egy másik kérdésre érkezik. Most is ez történt, az ecetkészítés kapcsán, erről majd később, fellapoztam a Czifray-féle szakácskönyvet és belebotlottam a cukormentes gőzben tartósításra, ami a napokban volt téma Erőkóstoló fészbuk oldalán. Mivel ez a szakácskönyv tartalmazta ezt a tecnológiát, ennek hatására megvizsgáltam, hogy a rendelkezésemre álló régebbi szakácskönyvekben (M.Tótfalusi, Radvánszky, Zilahy, Medve (ez nemcsak szakácskönyv), Kapitán)  fellelhető-e ez az ismeret. A válaszok alább.



1576. Cseresznyét, medgyet, baraczkot, ribizlit gőzben eltartani.
„A’ gőz-üvegeket vagy palaczkokat, melleknek tágos nyakok van, tisztán mosd ki és szárítsd meg. Az őszi és sárga baraczkot hámozd meg, közepén hasitsd  fel. ’s vedd ki a’ magját, ’s rakd villával az üvegekbe nyakig tele egymásra egyenlően. A’ dugók jó kéregfábol legyenek, mellet a’ szú ki nem luggasztott, - mert külömben a gyümölcs elromlana mihelyt a’ levegő érné. Ezen dugók az üveg’ szájára egészen rá illyenek, és azt befedjék, - előbb a’ dugókat vízbe főzd ki, osztán szárítsd meg és tiszta ruhával duplán tekerd be, ’s ugy dugd be az üvegek száját, hogy a’ levegő belé ne hatolhasson, - végy osztán megáztatott  hólyagot duplán ’s boritsd a’ dugóra, kösd be szorossan, ’s mintegy hüvelyknyi szélességre spárgával lekerd körül. – Tedd az üveget szalmával körül takarva – vasfazékba, vagy üstbe, - s töltsd az üstöt tele vizzel annyira, hogy az üveg nyakáig érjen, ekkor az üstöt tedd tüzre, de vigyázz, ha’a víz forrani kezd – mintegy 10-15 minuta mulva, vedd le az üstöt a’ tüzről – hagyd azután az üveget mind addig benne míg a’ víz egészlen kihűl; huzd ki az üveget az üstből, ’s törölgesd meg. hűves helyen tartsd míg szükséged leszen reá. – Szinte ezen módon készűl a’ cseresznye, medgy és ribizli; ezen gyümölcsöknek szárát leszaggassad, ’s rakd az üvegbe – és a’ fenntebbi mód szerint bánj velek. A’ szilvát hámozni kell – ’s piczike szárával üvegbe rakni.-„

Forrás:  Czifray István: Magyar nemzeti szakácskönyve, magyar gazdaasszonyok szükségleteihez alkalmazva (1840) 557.oldal


A M. Tótfalusi-féle 1698-as szakácskönyv toldalák tészben szerepelnek a liktáriumok, egy kivételtől eltekintve mind vagy mézzel, cukorral, főzve, vagy a cukros lé többszörös főzésével készülnek

Cukormentes verzió:
Más meggy-liktáriom
„A meggyet kösd bokrokba, s mártsd olvasztott viaszba, de ne légyen meleg a viasz; mikor meghűl, a viaszas meggyet üvegbe rakd, s pincében tarts, mikor télben enni akarod, mártogasd forró vízbe, s hámozd le a viaszát.”
 A könyv itt elérhető

Zilahy Ágnes 1892-es szakácskönyvében minden befőtt cukor hozzáadásával készül.
A könyv itt elérhető

A Rdvánszky-féle 1893-as szakácskönyv nem tartalmaz befőzést.
A könyv itt elérhető

Medve Imre:A magyar gazdaasszony teendői közéletben, házban, konyhában X.Gyümölcsök elrakása fejezete vagy cukor vagy porcukor hozzáadását javasolja a befőttek eltevésénél, emiatt egyenként nem vizsgáltam meg a lehetséges eltevési módokat. 

„Az alma és körtén kívül, gyümölcseink mind elrohadnak, ha sokáig állanak. A gyümölcsök befőőzése tehát arra való, hogy azok jó izét egy évig sőt több évig is élvezhessük, ha gyümölcs nincsen. A gyümölcsöket szokták gőzbe főzni és ez mindenek felett a legjobb módja azok eltartásának. A befőzendö gyümölcsnek válogatottnak és nem egészen érettnek kell lenni.
A gyümölcsök eltartására vagy pléh szelenczéket, melyek jól kivannak czinezve és ha a gyümölcs belejö beforrasztatnak, vagy üvegeket használunk széles szájjal és felül karimával, melyek vászonnal és áztatott marhahólyaggal beboríttatnak és spárgával erősen beköttetnek.
A befőtt gyümölcsöket vagy bizonyos fokig vízzel felforralt finom czukorral rakjuk el, vagy finomra szitáit száraz czukorral hintjük be.”

Medve Imre:A magyar gazdaasszony teendői közéletben, házban, konyhában ( 1864 )
A könyv itt elérhető

Kapitán Mária:Zöldségek és gyümölcsök házi konzerválása c. könyve pontos útmutatást ad a befőttek és zöldségek konzerválására. A gyümölcsök zöldségek előkészítéséről valamint a gőzöléshez szükséges eszközökről, annak módjáról, időtartamáról valamint az azt követő teendőkről. Arra a kulcsmondatra szeretném mindenki figyelmét felhívni, miszerint „A hólyag és marhabél légmentesen zár, fölöslegessé teszi a konzerváló anyag:szalicil alkalmazását.”(5.oldal). Természetesen ugyanez vonatkozik napjainkban a légmentesen záródó fedelekre is, nincs szükség konzerváló anyagra.

„Raktározó üvegek, azok gőzölése, lezárása.
...A munka megkönnyítése és pontossága szempontjából ajánlatos hőmérővel ellátott, betétes gőzőlőfazék beszerzése. Az előbb említett gyártmányú (megj. Weck, Ultreform Rex)  üvegekhez megfelelő,  hőmérővel ellátott gőzölőfazék is kapható. Ha ezeket nem áll módunkban beszerezni, akkor a gőzölésre használt fazekunk aljára, készítsünk, kerekre vágott fémlemezből átlyukgatott, alacsonylábakkal ellátott betétet, vagy ugyanezt sodronyból is lehet s erre helyezzük gőzölés közben az üvegeket. A betétre helyezett üveg nem érintkezvén közvetlen az edény forró aljával, megóvódik az elrepedéstől és a melegedése is egyenletesebb.
A szokásos ruha, papír, széna közé való ágyazása, vagy ezekbe való göngyölése az üvegnek hátrányos, mert az említett anyagok rossz hővezetők lévén, megakadályozzák az üvegek egyenletes átmelegedését, ez pedig hátrányos a konzervek szépségére, esetleg a konzervek romlását is előidézhetné, továbbá kezelésük sem elég tiszta.
A gőzölő edényekben az üvegeket a betétre, egymásmellé helyezzük, de az üvegek ne érintsék teljesen egymást. Majdnem teljesen hideg vagy gyengén langyos vízzel öntjük fel az övegeket, (ha az üvegben meleg a folyadék, a fazékban is az legyen), annyira, hogy a lekötözött üvegek szája 3-4 cm magasan álljon ki a vízből. Az üvegfedő. és gyumigyűrűvel ellátott üvegeket, ha már kapoccsal is lezártuk, el is meríthetjük a víz alá. Szebb a befőttünk, ha teljesen víz borítja az üvegeket, mert a melegedés egyenletes. A gőzölő edényt befedve, hőmérővel felszerelve, az előírt hőmérsékleten és ideig végezzük a gőzölést.
A gőzölést alacsony hőmérsékleten kezdve lassan, fokozatosan történő melegítéssel emeljük. Gyors tűzre, lángra állítani nem tanácsos, ez árt a készítmény szépségének és tartósságának.”
„Ha nincs hőmérünk, a főzelékféléket és kemény gyümölcsöket forrpontnál gőzöljük, a puhahúsú gyümölcsöket nem szabad forrpontig hevíteni, hanem az állandósító főzés alacsonyabb hőmérsékleten, mikor a víz nem forr, csak gyöngyözik történik, s közvetlen levétel előtt emeljük pár percre magasabbra a víz hőmérsékletét.
A gőzölési idő eltelte után az egész gőzölő edényt az üvegekkel együtt leemeljük a tűzhelyről, a fedőt levéve 3-4 percig állni hagyjuk, azután vigyázva kiszedjük az üvegeket és huzatmentes helyre, deszka vagy ruhára állítva, sosem hideg kő vagy fémre, mert az üvegek könnyen  elrepedhetnek, vékony ruhával letakarva, kihűtjük. Csak a lekötözős üvegeket hagyjuk a gözőlő edényben kihülni. A puhább gyümölcsöket annál sem, mert így szebb a befőtt.
A kapcsok, csak az üveg kihülse után szedhetők le, amit jó is mindig az ellenőrzés céljából megtenni. Ha a fedőre nehezedő légnyomás, az üvegeket nem zárja le, szóval a fedő a gyumigyűrű meghúzása nélkül is levehető, akkor hiba forog fenn. Ilyenkor az üveg, fedő és szájának, gumigyűrűnek a hibátlanságát újból ellenőrizzük, a hibát kiküszöbölve, a gőzölést megismételjük.” (4-5.oldal)
„Meggy, cukor nélkül, leves, mártás, rétesbe és tésztába.
A leszárazott meggyet hajtűvel kimagvaljuk. A kicsurgott levével együtt 0,5-1 ltr nagyságú üvegekbe öntjük, legfeljebb az üveg szája és gyümölcs között 1 cm hely maradjon. A lekötözés üvegekre, ½ ltr-es üvegre, 1 késhegynyi szalicilt téve, lekötözzük, a gumigyűrűst anélkül lezárjuk és 100 C foknál percig lassan gőzöljük.”  (34.oldal)
„Gyümölcsbefőzés. A befőttekhez használandó cukoroldat.Gumigyűrűs, üvegfedős üvegekbe sokkal kevesebb cukrot  vehetünk, vagy teljesen cukor nélkül is készíthető befőtt, cukorbetegek részére.” (22.oldal)

Kapitán Mária: Zöldség és gyümölcs házi konzerválása
A könyv itt elérhető

Szólj hozzá!

Címkék: meggy cseresznye tartósítás befőzés cukormentes tartósítás Czifray István gőzben tartósítás Medve Imre Zilahy Ágnes Radványszky M.Tótfalusi

Rózsavíz, citromos rózsavíz

2013.06.06. 19:50 pestro






Már régóta nem használok kozmetikumokat, csak olyanokat, amiket én gyártok rózsaolaj, levendulaolaj, ezekből is ritkán, mert mióta nem használok mindenféle krémeket, azóta nem század ki a bőröm. Korábban nyáron melegben sokszor használtam arcpremetet, mert felfrissíti a bőrt és kicsit javít a légkondi és a nap szárító hatásán és a sminkre is rá lehet fújni. Ma rózsaecetet akartam készíteni és amikor recept után néztem, akkor botlottam bele ebbe  az oldalba, ahol sokféle rózsából készíthető recept van, így az elnyílóban lévő, de még gyönyörű rózsákból készítettem rózsavizet és citromos rózsavizet. A recepthez képest csak kicsit változtattam, vagy azért mert nem volt egyértelmű vagy mert nem láttam értelmét

Hozzávalók:
        8  rózsa szirmai
        500 ml desztillált víz
                   1/2 bio citrom leve
                   üvegedény
                   fehér vászon

A rózsákat leszedtem, kicsit átmozgattam, hogy a benne lévő bogaraknak legyen esélye előjönni és eltávozni. A desztillált vizet felforraltam és ráöntöttem a rózsaszirmokra, majd az edényt lefedtem. Amikor kihűlt két kicsi üvegbe leszűrtem.(Nem vártam vele 36 órát, szerintem utána sem fog több hatóanyag előjönni belőle. A 24-36 óra időtartamot inkább hideg áztatásnál tudom elképzelni.) Az egyikbe az előzőleg kifacsart citrom levét beleöntöttem. A citromosat egy arctonikos üvegbe, a simát egy spriccelőbe töltöttem, bár napközbeni permetezésre így sem lesz alkalmas csak, ha valamit magam elé teszek, de fürdés után kiváló. Kicsit ráspriccelek az arcomra és hagyom megszáradniJ, de aki krémet vagy testápolót használ, pár cseppet cseppent a krémbe és úgy viheti fel a bőrére, de vatta pamaccsal borogatásként is lehet használni pl.szem környékére a citrommentes változatot vagy még ezerféle módon.

És mint minden ilyennél, csak permetmentes növényt használjunk!

Itt  további receptek

Szólj hozzá!

Címkék: rózsavíz rózsa arctonik házi kozmetikum

Gombatartósítás és gombatermesztés Czifray nyomán

2013.06.05. 09:42 pestro


kucsmagomba




1625. A Csiperke-, kucsma- vagy másféle gombák eltartása.

„Forrázd meg elébb, szárítsd ki, ’s jól kiszáradva pakold el vagy porrá törve tedd üvegekbe. A’ tököt főzd meg előbb, reszeld meg ’s szárítsd ki, az öszve állott darabokat törd öszve, és a’ főzés előtt forrázd meg és morzsold el – ebből ha kiszárad alig látsz egy fontból fél latot, a’ tök téjjel és vajjal igen jó.”

1626. A „Csiperke”-gombának eltartása.

Vágd el a’ szárát, tisztítsd meg, hasítsd két felé és forrald fel egyszer sós vízben. – Azután nyomd ki belőle jól a’ vizet. – Majd forralj erős boreczetet; szerecsendióvirággal, új borsal, szek-fűvel, borsal és babér-levéllel egygyütt, tedd bele a’ gombát, és főzd-fel egyszer. Ha ez frissiben kihült, tedd czukros üvegekbe, önts reá 5 nap mulva olvasztott tiszta ürű-zsirt annyit, hogy a’ gombát egy pár linea magosnyira betakarja; kösd-be az üvegeket erős papírossal és tedd hüves helyre.
Az Angolyok, a’kik a’ friss csiperke-gombát igen szereti:pinczéjekbe növesztik, a’hol annak 3.4, lábnyira a’ faltól 9 rész ló-ganajból, ’s egy rész galamb-ganajból ágyat készítenej.
Szedess ezért gombát, és ültesd be  a’ meleg ágyba jó meszsze egymástól; hintsd be egy és egy és fél hüvelyknyire feketés földdel az ágyat, és öntözgesd meg a’ már egynehány nap a’ levegőn állt vízzel. Ugy minden részeiből az ágynak kicseperednek a’ gombák. – A’ beültetett csiperke gombák csak arra valók, hogy azok által annál többen jöjjenek ki az ágyból.
Ha efféle ágyat készíthetsz, bár nem a’ pinczébe is, könnyen termeszthetsz csiperke gombát, melly annál hamarabb nő, ha ollyan vízzel öntözgeted, mellyben ugyan csak csiperke-gomba nőtt. – Egyéb-aránt minden héten csak egyszer öntözd meg lágy meleg vizzel.”

Forrás:  Czifray István: Magyar nemzeti szakácskönyve, magyar gazdaasszonyok szükségleteihez alkalmazva 572-573.oldal

A könyv  1816-os változat itt elérhető.
Egyéb tartósítási módok:


http://erdokostolo.blogspot.hu/2012/12/erdei-gombasavanyu-gombatartositas-i.html
http://erdokostolo.blogspot.hu/2013/04/kucsmagomba-hazi-konzerv-avagy.html 









 


Szólj hozzá!

Címkék: gombatermesztés Czifray István gombatartósítás

Mentatitkok

2013.05.29. 13:07 pestro





Megfigyeltétek, hogy szinte minden ételnek vagy italnak van egy vagy több sztorija?  Mikor, hogyan, miért esetleg kivel , kinek készítettük stb. A növényeknek is, hogyan került a kertünkbe a menta, citromfű vagy sorolhatnám,  a többi elképesztő módon szaporodó növényt. Ahogy PO is írta, a növényeket az ember vagy egy öreg nénitől kapja, vagy a házzal veszi (lehet, pont a mentával kapcsolatban írta, megpróbáltam megkeresni, de nem találtam menta, borsmenta cimkét). Menta nálunk mindkét módon volt, illetve került a kertbe. Kaptam is, igaz,  nem öreg nénitől, a kertben is volt, amikor megvettük a házat. Egyszer arra lettem figyelmes, hogy kiirtotta, az amúgy szintén agersszív gyönyörű sárga virágjaimat és akkor nagyon megneheztem rá. Kiirtottam, illetve azt hittem, de nem az a fajta, aki  ezt hagyja. Elég egy bennmaradt gyökér és újra  kezdi a terjeszkedést adott területen. Hihetetlenül agresszív területszerző és mégis szerethető. Szerető a megjelenése, a levelei bársonyossága,  imponáló a viszonyulása a dolgokhoz. Nem bánja ha tűzi a nap, azt sem, ha sok az árnyék, nem panaszkodik ha nem kap elég nedvességet vagy ha túl sokat kap.  Mint gyógynövény is szerethető, tisztítja a légutakat, csökkenti a puffadást, a teltségérzetet, kellemesen hűsít a meleg napokon , az íze is finom, üdítő. Szeretünk vele ételeket is ízesíteni. Sokan élünk-halunk  a vele ízesített dúsan habzó fogkrémekért. Szerethető, indulatokat keltő és sajnállatra méltó . A levágás utáni viselkedése egyenesen megrázó. A levágását követő pár perc múlva szinte rá sem lehet ismerni az addig erőtől és elszántságtól duzzadó ifju titánra. Nincs folymata a változásnak egyik pillanatról a másikra következik be. Egyik pillanatban még fiatal, elszánt harcos, másik pillanatban  támogatásra szoruló aggastyán. A tett súlyosságát felismerve  hiába való minden próbálkozás a megmentésére,  a folyamat visszafordíthatatlan. Hiába minden bűntudat, mégis újra és újra bekövetkezik a terület iránti vélt vagy valós igényének korlátozása. És ez a húzd meg, ereszd meg játék egy életen át fog tartani.
Aztán, hogy van a mentaszörppel?
Megfigyeltétek, hogy menta- vagy citromszörpöt még nem  láttatok átlátszó üvegben posztolva. Mindig vagy szép zöld üvegekben jelenik meg,  vagy szépen megkomponált műként, pohárban hígitva, citrommal, jéggel, levélkék itt-ott, vagy magáról a növényről  készül kép a poszthoz? Olyan mint egy titokzatos hölgy, akit mindig vagy egy paraván mögött látunk, vagy erősen lefátyolozva, és csak a rajongói táborából következtetünk a vonzerejére. Gondolkodóba ejtett volna ez a látvány, ha nem tudnám ezt a féltve őrzött  titkot. De aki még nem tudja, az hamarosan szintén e titok tudója lesz.

Ezek után, hogyan készül  ebből a sok érzelmet kiváltó, és titkokat titkot rejtő növényből mentaszörp, vagy lesznek még titkok? A fentiekből nagyjából gondolhatjátok, hogy nem a határba bringázok,  ahogy a bodzaszörpnél, ha arra gondoltok, hogy visszaszoríttam a terület iránti igényében, hát majdnem. Átmegyek a szomszédba megcsodálni a virágokat és közben megajándékoznak egy kocsideréknyi tövestől kiszedett ifju harcossal, amit nagy örömmel fogadok.

Első gondolatom a mentaszörp, de a második a tél, ami nálam a mentatea  ideje, bár hivatalosan mások ezt nyárra teszik. Azt is tudjom, ha véletlenül  utánpótlás nélkül elfogy, akkor amíg haza nem érkezik az ellátmányom a zacskót szagolgatom, bár tudom, azt is, hogy ez a függőség biztos jele, de az megnyugtat, hogy fülakupunktúrás addiktológusként mindig kéznél vagyok:). Így újratervezem, látom, hogy  a kapott mennyiség fedezi a téli napi 3x ½ liter mentatea szükségletemett, és mentaszörp készítésére is bőven elegendő. Aztán elbizonytalanodom, mi van, ha mégsem? Kibringázok a patakhoz és hozok egy jó adag lómentát, biztos ami biztos alapon.
Tavalyi kép, még nem virágzik.

Milyen alternatívák léteznek az édesítésére? Méz, sztívia, gyümölcscukor, xillit, nádcukor, cukor. Ha ennyi lehetőség van miért a cukor és miért nem valamelyik egészségesebb alternatívája?A mézet hő hatására szinte semmi nem különbözteti meg a cukortól, így nem érdemes elpocsékolni a szörpbe. Szakmai ártalomként mindig beugrik a költség-haszonelv. A sztivia, bármilyen jó is marketingje rendelkezik egy olyan elhallgatott útóízzel, ami számomra megszokhatatlan és a vele készült bárminemű étel –ital élvezhetetlen, így szóba sem jöhet. A gyümölcscukor jobb, mert alacsonyabb a glikémiás indexe, ami a cukorbetegeknek, és a nem betegeknek is jó, lassabban szívódik fel, mint a sima cukor, alacsonyabb a kalóriaértéke is, de nem volt itthon annyi, amivel a szörp elkészülhetett volna. A nádcukorra ugyanez vonatkozik.(nem volt annyi)
A xillitet, ami sokszor nyírfacukor névre hallgat általában kukoricából állítják elő kémia úton, így eléggé távol áll a természetestől. (Bár olvastam már igazi nyírfából készült nyírfacukorról is).
Így maradt a cukor.

Hogyan készült?
15 dkg friss mentalevél (szár nélkül) borsmenta és lómenta vegyesen (2 maréknyit olvastam, azt nem tudom mennyi)
75 dkg cukor (egyéb helyeken 1 : 1 a víz cukor arány)
5. kk. citromsav (ezt folyamatos kóstolással határoztam meg)
1 db citrom (bio)
2,5 liter szűrt víz
A mentát megmostam, a leveleket lecsipkedtem a szárról. A citromot megmostam és felszeleteltem.
A vizet és a cukrot felforraltam és összeforraltam, majd a levelekre öntöttem, lefedtem és állni hagytam, ha már így kell. Fogalmam sincs, miért áztatják 1 napig hideg vízben a mentát szörp készítés előtt, hiszen az illóolaj és íz hőhatására elég gyorsan előjön)
Az üvegeket alaposan elmostam, majd forró víz és ecet 1:1 arányú keverékével kiöblítettem és lecsöpögtettem, a tetőket szintén.
Az egészet felforraltam, egy sűrű szűrőn átszűrtem egy másik edénybe és újraforraltam. Egy tölcsér és merőkanál segítségével, amit előzőleg szintén a fentiek szerint elmostam, üvegekbe töltöttem.  Minden üvegbe tettem egy szelet citromot (ez opcionális, ki is lehet dobni) és egy mentaágacskát, (amit még a forró szörpben 1-2 percig előtte főztem, ez is opcionális) Az üvegeket lezártam, majd fejtetőre fordítottam. Dunsztba tettem, majd ott hagytam kikűlni.
Pontosan négy üveg 0,5 literes szörp lett, ahogy kalkuláltam.

Érdemes-e mentaszörpöt készíteni?
Szerintem nem:). Amiért mégis készítettem, hogy ezt  a hiányt pótoljam a blogon. És miért hiányzott?  Mert két évvel ezelőtt nagyon sok menta volt, amit a mentás-citromos méznél leírtak szerint készítettem. Annyira finom volt, hogy akartam  belőle télre is, de főzés hatására sajnos a színe eléggé vállalhatatlan lett. Így nemcsak nem posztoltam, mert akkor még nem tudtam, hogy csinos zöld üvegekben kell titokzatossá tenni:), hanem  egyenesen rejtegettem kíváncsi tekintetek elől, a kicsit hígitott földszínre hasonlító nedűt, csak csinos poharakba  töltve, feldíszitve adtam elő. A színe, mint írtam erősen kifogásolható, ami hígitva nem látszik, ellenben az íze remek.

Ha valakiben ezek után felötlik a gondolat, ha ez ennyira finom, most azonnal nekiáll mentaszörpöt készíteni, akkor lebeszélem erről.  Ha mentateát főz, amit hagy kihűlni és citrommal, mézzel ízesít, pont ott van, mintha mentaszörpöt inna, csak a méz és citrom pozitív hatását is érezheti. És mennyivel egyszerűbb tárolni is.:)
Így ha van mentánk, inkább szellős helyen szárítsuk meg, majd morzsoljuk le, töltsük üvegekbe vagy vászon/papírzacskóba. Bár, ahogy fenntebb írtam, inkább nyárra tehető a felhasználása a hűtő hatása okán, télen inkább gyógyászati céllal alkalmazzuk, eltekintve a súlyosan függőktől. Hosszútávú folymamatos alkalmazása nem ajánlott, bőrkiütést és látásromlást okozhat, Gyerekeknek pedig ne adjuk.
 És most jöjjön a titok! Szóval, ha ezek után valaki mégis mentaszörp készítésre adná a fejét, előtte szerezzen be csinos zöld üvegeket, mert mint írtam, a színe vállalhatatlan:)
Úgy alakult, hogy mentaszörp lett a kicsit rendhagyó 350. bejegyzés:)

Minden gyógynövény felhasználása előtt ezt vedd figyelembe !

(Ha esetleg valaki szeretne mentatövet, tudok küldeni,  van jó sok:))


Szólj hozzá!

Címkék: menta befőzés mentaszörp

Napi határ

2013.05.26. 22:07 pestro




A kép sajna nem adja vissza azt a hatást és a színei se szépek, és feljavítani sem tudtam, de olyan volt, mint egy virágkapu. Légyszi vegyétek elő a képzelőerőtöket!:)

 Köszönet Erdőkóstolónak a segítségért Réti kakukkszegfű
Nem magyarázom, mivel a réten még mindig nem kaszáltak új felfedezésre indultam, ha valamelyik növény érdekel valakit, kérdezzen!


Hogy megkíméljelek benneteket az állandó képektől, nyitottam egy új blogot a csavargásaim során született képeknek itt

Kakukk
Feketerigó


Szólj hozzá!

Címkék: napi határ

süti beállítások módosítása