Erről tavaly olvastam először. Most jobban körülnéztem a recept ügyében, gyakorlatilag mindegyik receptnek ugyanaz lehet a forrása. Öt literes üveg, 2 kg cukorból szirup, hideg áztatás, üvegekbe töltés, nátrium benzoáttal tartósítás. A főzésmentes eltevésnek itt a növényi nyák lehet az oka, de sajna a nátrium-benzoátegészségtelen. Több alternatíva is létezik az eltevésre, vagy a növényi nyák ellenére mégis főzzük, vagy lehetne az áztatott és szűrt szöpöt gőzben tartósítani, de ezt a módszert legközelebb fogom kipróbálni.
Ahogy készítettem
1 víz felét felforraltam és leforráztam virágot, kb. ½ napig állni hagytam. A víz másik feléből és a cukorból szirupot főztem és hozzáadtam a citromsavat. A virágról a forrázatot leszűrtem, majd a sziruphoz adtam, az egészet összeforraltam. Sajna a citromsavtól a hársfavirág forrázat elvesztette a gyönyörű színét, de mégy így sem kell rejtegetni, mint a mentátvagy a citromfüvet.
Az üvegeket alaposan elmostam, majd forró víz és ecet 1:1 arányú keverékével kiöblítettem és lecsöpögtettem, a tetőket szintén.
Steril gézlapokat tettem a tölcsérbe és merőkanál segítségével, amit előzőleg szintén a fentiek szerint elmostam, üvegekbe töltöttem. Az üvegeket lezártam, majd fejtetőre fordítottam. Dunsztba tettem, majd ott hagytam kihűlni.
És itt lehet leginkább igaz, ha a gyógyhatása miatt akarjük inni a szörpöt, mindenképpen jobban járunk, amikor szükséges, forrázatot készítünk és amikor langyosra hűlt mézzel ízesítjük és elszürcsölgetjük.
Gyógyászati célzattal az orvosi, kislevelű,nagylevelű vagy széleslevelű hársfavirágot használjuk.
1 marék hársfavirág (most nem mértem le, mert eredetileg nem szörpöt akartam belőle készíteni)
1,25 liter víz
0,5 kg cukor
1 kk. citromsav
